|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 26 találat | lapozás: 1-26 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Sasi Nagy Béla 2002. március 8.Nagybányán a státusirodában valaki diplomáját nyújtotta be, amelyet még a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett, 1957-ben. Az iroda tisztviselője közölte: az oklevelet nem fogadhatja el, mert nem tudhatja, hogy a Bolyai magyar egyetem volt-e, vagy sem. Így aztán az illetőnek érettségi bizonyítványával kellett bizonyítania, hogy egykor anyanyelvén folytatta tanulmányait. - Az illető tehát nem tudta, hogy létezett egy Bolyai Egyetem! /Dr. Sasi Nagy Béla: Volt (?) egyszer egy "Bolyai". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 8./2002. augusztus 2.Medgyessy Péter miniszterelnökre célzott Dr. Sasi Nagy Béla cikkében: egy új hatalmasság, aki a régi rend düledező tanyájáról került ismét a felszínre, programbeszédet tartott. A politikus szerint ne a múlttal törődjünk, hanem a jövővel. Egy eminens író, volt Pen Club elnök még a könnyű drogok szabad forgalmazásáért is hősiesen síkraszállt. /Konrád Györgyről van szó./ El kell felejteni a 19-es vörös terrort, a világháborút, a Don-kanyart, továbbá azokat, akik megjárták a Duna csatornát, Recsket? Két ország összes börtöneit? Az egyik miniszterelnök "csak" az ifjú kommunisták felső vezetésében vett részt. /Iliescu/. A másik miniszterelnök kicselezte a KGB-t, hogy Európába vezesse országát a "nagy testvér" háta mögött. /Dr. Sasi Nagy Béla: Elmúlt-e a múlt? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./2002. augusztus 2.Dr. Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ röntgenorvos, rendszeresen ír cikkeket, emellett éremgyűjtő. /Dávid Lajos: Beszélgetés Sasi Nagy Béla nagybányai éremgyűjtővel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 2-8./2002. augusztus 27.Aug. 13. és 20. között Nagybánya lakossága ismét a város védőszentjét, Szent Istvánt ünnepelte. Az egyhetes rendezvény Kristófi János nagyváradi orgonaművész koncertjével kezdődött. Marx József (1914-1992) marosvásárhelyi fotóművész erdélyi műemléképületeket ábrázoló fotóiból nyílt kiállítás. Sasi Nagy Béla érem-gyűjteménye szeptember elejéig látogatható. Volt még énekverseny, egyházi könyvújdonság bemutatója, Illyés Kinga is jelen volt Az élet kenyere című, Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló pódiumműsorával. /(szika): Nagybánya. Szent István-napok, harmadszor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./2002. szeptember 13.Burai István Nagybányán, a Teleki Magyar Házban kiállította tusrajzait. /Dr. Sasi Nagy Béla: Tusmadár. Egy magyar művész a Teleki Magyar Házban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 13./2002. október 4.Nagybányán a Teleki Magyar Házban megnyílt a hatodik ippi képzőművészeti alkotótábor résztvevőinek kiállítása. A rendezvényről egyvalami hiányzott: a Teleki Magyar Ház megszokott közönsége /egy főleg idősebbekből, meg időnként a cserkészcsapat tagjaiból álló törzsközönség/, jegyezte meg dr. Sasi Nagy Béla írásában. Szinte teljesen hiányoznak ezekről a rendezvényekről a középnemzedékhez tartozók. Ezzel kimaradnak a hazai és helyi művelődési életből, gyermekeiknek is ilyen példát mutatva. /Dr. Sasi Nagy Béla: Gondolatok egy kiállítás margójára. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 4./2002. december 28.Elhunyt Várvédő István /Nagybánya/ szobrászművész, rajztanár, 55 évesen súlyos betegség végzett vele. /(Sasi Nagy Béla): In memoriam Várvédő István. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 28./2003. május 2.Máj. 1-jén Nagybányán, a Teleki Magyar Házban Dudás Gyula festőművész köszöntötte szatmári származású, jelenleg Németországban élő Paulovits László festő- és grafikusművészt, tárlata megnyitásán. A művészt dr. Sasi Nagy Béla mutatta be a megjelenteknek. /(déel): Egy erdélyi művész Németországból. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 2./2003. május 14.Sasi Nagy Béla /Nagybánya/ nyugalmazott orvos, éremgyűjtő régóta közöl a helyi lap, a Bányavidéki Új Szó hasábjain, de más kiadványokban is jelentek meg írásai. Gazdag éremgyűjteményének egy részével már a nagybányai közönség is megismerkedhetett. Egy időben kerámiával is foglalkozott, egy képét pedig kiállították az orvosképzőművészek tárlatán. Kezdetben sok mindent gyűjtött, azután rátért az orvosi témájú érmékre. Jelenleg 2500 darab tulajdonosa. Ezenkívül bélyegeket is gyűjt, szintén orvosi témában. Sikerült összeállítania a román orvosi érmék katalógusát. Elég nehéz ma már hozzájutni ezekhez a darabokhoz. Olyan is előfordul, hogy elvesznek a levélben postázott küldemények. Egy neki küldött Nobel-érem is erre a sorsra jutott. /Szika Levente Zoltán: Hajdúkatonák kései utóda. Beszélgetés Sasi Nagy Béla nyugalmazott orvossal, éremgyűjtővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./2003. május 30.A BÚSZ, azaz a Bányavidéki Új Szó még él, mert van aki szponzorálja. Nagybányán él 15-20 ezer magyar, sokan kijelentik, nem olvasom az Bányavidéki Új Szót, hiszen nincs abban semmi. Itt van Nagybányán a Teleki Magyar Ház, különböző csoportokkal, körökkel, gyermekeknek és mindenkinek. Sajnos az összejöveteleken csak az idősek az aktívabbak. Csoma György alig tudja Erdélyi Féniks /Nagybánya/ folyóiratot eladni. A Teleki Magyar Ház és az RMDSZ között sem szoros a kapcsolat. Tudott dolog, hogy a Teleki Magyar Házban kezdett a reformer-ág szervezkedni, míg az RMDSZ régi vezéreit újraválasztották. A legrosszabb a helyzet az olvasással. A Teleki Magyar Házban ott állnak a könyvek. Nemigen fogynak, pedig a szűkebb pátriával foglalkoznak. /Dr. Sasi Nagy Béla: Információ, kultúra és egyebek. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 30./2003. július 4.Dr. Sasi Nagy Béla keserű iróniával összegezte a kedvezménytörvény alakulását: " ott volt a kovács, aki a sarló mellől lehullott kalapáccsal átkovácsolta egy schengeni üllőn a Törvényt. Azt, amit az egységes magyar nemzet szomszédban élő fiaiért alkottak nemrégiben. Csakhogy az ország új urai nem néztek jó szemmel senkit és semmit abból, ami előttük létezett és minden idejüket és erejüket arra összpontosították, hogy leváltsanak és változtassanak." Kovács László külügyminiszter a státustörvényről kisütötte, hogy ez sérti a szomszédok érzékenységét is, tehát meg kell változtatni. A törvény régebbi formájában kimondta: egységes magyar nemzet. Azonban Kovács "a kalapácskezelő főguru" szerint a nemzetközi konszenzusok előbbrevalók és az egységes magyar nemzet kifejezés nemigen fedi a realitásokat. "Mondták, hogy az Unióban nem lehet az egységes magyar nemzetet emlegetni. Van ellenben egy egységes nemzetállam" amivel szemben nincs kifogásuk. A benes dekrétum sem zavarja. "Megszólalt Détata is. (Ismertebb nevén D 209)" Ő gondol a határon túliakra. - "Volt egy Antall József is, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát. Vajon nem forog a sírjában?" /Dr. Sasi Nagy Béla: Megszűnt az egységes magyar nemzet. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 4./A D-209 Medgyessy Péter miniszterelnök2003. augusztus 15.Szent István napja nemcsak egyházi ünnep, hanem a magyar nemzet egészének ünnepe. Szent István király Nagybánya védőszentje is. Bizonyítja ezt a város pecsétjén, a bánya felett trónoló királyalak. A város mára rombadőlt templomát is róla nevezték el; ma már csak tornya van meg. A nagy király méltatlan utódai a hatalomban, most pont a szolgaian értelmezett "európaiság" nevében akarják letörölni ezt a szent jelképet a sokunknak kedves zöld könyvecske borítójáról, írta dr. Sasi Nagy Béla. Volt aki micisapkának nevezte, összetévesztve nagyapja ünnepi fejfedőjével. A mostani vezetők a szerbek által nem ellenzett kettős állampolgárságot sem akarják megadni. "Ne magyarkodjanak!" felkiáltással meg szeretnének szüntetni mindent, ami nemzeti. A mai kormányzat kijelenti: "merjünk kicsik lenni!" Magyarországból az csinál kicsit, aki le akarja ereszteni a schengeni vasfüggönyt magyar és magyar közé. /(Dr. Sasi Nagy Béla): Szent István napi kesergő. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 15./2003. augusztus 29.Szent István királyunk ünnepét ülte az egységes magyar nemzet. Az ünnepet, amely a szent király ünnepe, az MTV 1-ben úgy hirdette az új hatalom hogy az 1003 éves magyar államiság ünnepe. A TV-ben reklámozott államiság a keresztény királyság évfordulója, ami István koronázásához kötődik. Ettől az évtől számítjuk a keresztény magyar királyságot. Az ünnepet a magyarság mindig megtartotta, függetlenül attól, hogy a határok melyik oldalán élt. A kommunista hatalmak igyekeztek "új tartalmat adni" az ünnepnek, csináltak belőle "alkotmány-ünnepet", na meg az új kenyérét. Az anyaországi ünnepen most sokminden változott. Kádár utódai, a kis lépések politikáját követve, lassan igyekeznek leépíteni egy-egy darabkát az ünnep jellegéből. Van aki megkérdezi a cikk szerzőjétől, dr. Sasi Nagy Bélától, miért foglalkozik mindig a magyarországi politikával. Válasza: "mert magyar vagyok." A román politikai pártok, egyhangúan fognak össze a magyarok ellen. "Nincs két olyan jól elkülöníthető politikai pólus, mint az anyaországban, ahol az egyik szabadulni igyekszik tőlünk, míg a másik segített." Az aug. 20-i körmenetről hiányoztak az uralkodó párt nagyjai. "Láttuk azonban az országelnököt, a Habsburg családot és a volt (református) miniszterelnököt. A főelvtársak valószínűleg szabadgondolkodók". Ez mutatja, "hogy mit jelent, amikor egy volt csatlós rendszer maradék szolgáinak a kezére jut egy ország!" /Dr. Sasi Nagy Béla: Ünneprontás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 29./2003. december 12.Nagybányán, a Teleki Magyar Házban láthatók a fiatal, tehetséges, sokoldalú művész, Győri Sánta Kinga festményei. Gazdag színvilága nagybányaiságát bizonyítja. /Dr. Sasi Nagy Béla: Városok, gyermeki világok, vörösben. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 12./2004. június 25.A Glasul Maramuresului című újság jún. 17-i számában megjelent közlemény szerint „A PNL, PD, PRM és UDMR (RMDSZ) közt létrejött megegyezés szellemében, kérjük ezeknek a pártoknak a szimpatizánsait Sülelmedről és Magyarláposról, hogy a PD jelöltjeire szavazzanak." Ez hihetetlen, az RMDSZ a Nagy-Románia Párttal kötött helyi megállapodást! – Az RMDSZ vezérei már nemcsak a Kempinskyben koccintgatnak, hanem itthon is, jegyezte meg dr. Sasi Nagy Béla. V. C. Tudor pártjával szövetkezni, aki azt mondta, hogy „az a disznóól, amit Magyarországnak neveznek" – szégyenletes. /Dr. Sasi Nagy Béla: Végre nyílt kártyákkal. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 25./2004. december 10.A kettős állampolgársággal kapcsolatos a népszavazás eredménytelen volt, kevesen jelentek meg az urnák előtt. Amikor a Magyarországot elözönlő 800 ezer határon túli rémképét bedobták, az ijedt nyugdíjas rögtön félteni kezdte pénzecskéjét. A többiek a munkájukat, a nyereségüket, az uralmon lévők pedig a hatalmukat kezdték félteni, írta dr. Sasi Nagy Béla. A határon túliak hozzászólásaiban a legmegrázóbb a kárpátaljai Kovács Miklósé volt: 80 éve várunk – nem kellett volna. Azok, akik nem szavaztak, Gyurcsány Ferenc szerint „igaz hazafiak". /Dr. Sasi Nagy Béla: Fekete vasárnap. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 10./2005. január 28.Magyarországi kocsin belül jókora nemzeti színű szalag ékeskedett, egy kicsi, fekete Nagy-Magyarország térképpel, középen pedig felirattal: „Engem ne bántsatok, én igennel szavaztam.” „Ki törődött a mi érzékenységünkkel akkor, amikor a magyar kormányfő teli torokból üvöltött NEM-et a kettős állampolgárságra? S a magyar pártkormány pénzt, időt nem kímélve bíztatta a magyar választót testvérei (?) megtagadására?” A szerbek mintegy válaszul, a világ minden szerbjének megadták a kettős állampolgárságot, szavazati joggal, mindenestől. „Ezek után sem szégyenli magát a jelenlegi magyar vezetés?”- kérdezte dr. Sasi Nagy Béla. /Dr. Sasi Nagy Béla: Ne bántsatok, igennel szavaztam. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 28./2005. február 18.Romániában minden „hazafi” beleborzong az autonómia szóra, Magyarországon pedig egymás hegyén-hátán működnek a nemzetiségi önkormányzatok. Az erdélyi magyarok számára az állampolgárság mentőöv lehetne. A kihalófélben lévő magyar falvakban azonban a holland, vagy az osztrák vesz házat, telket, izraeliek építenek lakóparkot. Magyarországon azok vezetik az országot, akik szívesebben éneklik az internacionálét, mint a Himnuszt. Ne magyarkodjunk, nehogy megharagudjanak túlérzékeny szomszédaink... Gyurcsány Ferenc nemzeti vízumot adna az útlevél helyett. De nem etnikai alapon. /Dr. Sasi Nagy Béla: A történelem viharában. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 11. (1), folyt. febr. 18. (2)/2005. október 21.1956-ban a forradalom két hétig tartott. Utána két év akasztás, perek, bosszú. Majd a gulyáskommunizmus, amely adósságaival szinte romba döntötte az országot. Másfél évtizede aztán jött a rendszerváltás, vagy rendszerváltoztatás. A rendszer átmentett káderei rátették kezüket a párt mérhetetlen vagyonára. Mindenhol, ahol párt volt! Aki annak idején mondjuk KISZ vezér volt, egy volt főelvtárs veje, most milliárdos, és szocialista, írta Dr. Sasi Nagy Béla. Márai így magyarázta mindezt: „A kommunistától még nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem a zsákmányt”. Csodálkozunk a minisztereken? Akik október 23-án koszorúznak, beszédeket mondanak, ünnepelnek? A kolozsváriak emléket akarnak állítani október hőseinek. Isten segítse őket munkájukban. /Dr. Sasi Nagy Béla: Október, akkor és most. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 21./2005. december 16.Nagybányán, a Teleki Magyar Házban bemutatták dr. Sasi Nagy Béla „Szélmalomharc” és Popovic Gergely „Vidám Abszurdisztán” című kötetét. Sasi Nagy Béla röntgenorvosként tevékenykedett, kötetbe gyűjtött cikkei valóságos társadalmi röntgenképet vetítenek elénk, hangzott el a bemutatón. Sokan vannak, akik a Bányavidéki Új Szóból Sasi Nagy Béla jegyzeteit szeretik a legjobban. /Tamási Attila: Könyvbemutató a Teleki Magyar Házban. Sasi Nagy Béla: „Szélmalomharc”. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 16./2006. január 20.A színészek „ízlésünket, igényeinket is alakítják. Igényünket a szép magyar nyelvre” – írta dr. Sasi Nagy Béla. Dicséretes, hogy magyar író darabját vitték színpadra, Háy János magyarországi író „A Senák” című drámát. Azonban a darabban trágárságok hangzanak el. Nagybányán Németh László bérlettel látták a drámát a helyi Németh László Gimnázium diákjai. Ez a trágárság beleillik a globalizáció diktatúrájába? Új proletkultúrára virradunk? Miért kellet ezt a színművet Erdélyben bemutatni? A cikkíró Reményik Sándor Az Ige című verséből idézett: „Vigyázzatok ma jól mikor beszéltek, / a nyelv ma néktek végső menedéktek.” /Dr. Sasi Nagy Béla: Gondolatok az új színházi nyelvről. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 20./ Ugyanerről: Sike Lajos: Kultúrkontroll a trágárság ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./ O. Z.: Háy: a tanácsurakat megvetem. Tovább gyűrűzik a szatmárnémeti kultúrbotrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./2006. április 7.Gyurcsány Ferenc mindent, mindenkinél jobban tud. És kezd „értékes útmutatásokat” is adni! Budapesten egy sok emeletes toronyházat tetőtől talpig beborították arcképével. Amikor a lengyel államfő Magyarországra látogatott azt is megengedte magának, Szili Katalinnal karöltve, hogy ne fogadják a vendéget. Naponta hányszor látható Gyurcsány a TV-ben? Lassan többször, mint Ceausescu. Az 1700 négyzetméteres óriás pannó ott díszeleg most is. /Dr. Sasi Nagy Béla: Jegenyefák nem nőnek az égig. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 7./2006. augusztus 11.A trianoni diktátum után az erdélyi magyarság nehéz helyzetbe került. Az új hatalom fő csapása a nyelv és ezen keresztül a kultúra és a nemzeti tudat megőrzése ellen irányult. 1935-ben az alapfokú iskolák száma 112-re csökkent, a középfokúaknak pedig csak a fele maradt meg. Felsőfokon nem volt magyar nyelvű oktatás, az új uralom első tíz évében 304 románul tanuló magyar diplomás jött ki az egyetemekről! Olyan megyékben mint Csík, Szatmár nem volt állami magyar iskola. Az egyházak vállára nehezedett a fiatalság magyar szellemben és nyelven való oktatása. Egymás után születtek magyar lapok. Nagybányán a Krizsán P. Pál szerkesztette Nagybánya megjelent minden vasárnap. A Nagybánya és Vidéke minden szombaton jelent meg, Révész János szerkesztésében. A református egyház az Egyházi híreket adta ki, és volt egy időnként megjelenő sportközlöny is, az Egyesületi Értesítő (kiadta a Phönix és a CSB), Vadász István szerkesztésében. Kifejezetten kulturális hetilap nem volt a városban. Dr. Sasi Nagy Béla hozzájutott olyan adatokhoz, amelyekkel eddig tudtával Nagybányán sem foglalkozott senki. Az adatok a városi levéltár anyagából Balogh Béla levéltáros jóvoltából egészültek ki. Az adatok a máramarosszigeti Kárpáthy Zoltán munkásságáról szólnak, aki költő, újságíró és köztisztviselő is volt. Ő hozta létre 1930-ban Nagybányán a Csütörtök című hetilapot. Kárpáthy Zoltánnak /1901. július 4. – 1960. november 13./ 1928-ban jelent meg Az élet rohan c. verseskötete Máramarosszigeten (Hermes Nyomda), közben közölt a kolozsvári Keleti Újságban is. 1930-ban elhatározta, hogy politikai-szociális tartalmú hetilapot indít Nagybányán. 1930. júniusában beadta a kérvényt a szatmári prefektushoz. Július 17-én megjön a válasz Szatmárnémetiből: a prefektus engedélyezi Kárpáthy Csütörtök c. lapjának a kiadását. A lap megjelenését igazolja, hogy Kárpáthy 1930. szeptember 27-én kérte 800 lej kifizetését, ami megtörtént. November 12-én 810 lejről nyújtott be nyugtát, amit másnap kifizettek (levéltári adatok). Ezeken túl nincs semmiféle más adat a lapról. Egyetlen példányt sem sikerült felkutatni. Ebben a korban Nagybánya magyarsága még négy újságot olvashatott anyanyelvén. Ma az a kettő, ami van, sem fogy el mind. Az igényes írásoknak ma már kevés az olvasója, de azok nélkül elvész a nyelv, a kultúra. /Dr. Sasi Nagy Béla: Helyi sajtótörténeti kuriózumok. Ki volt Kárpáthy Zoltán? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 11./2007. október 15.Október 15–én Szatmárnémetiben a Németi református templom közösségi termében könyvbemutató lesz. Dr. Sasi Nagy Béla Egy szatmári emlékei /Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Közművelődési Társaság, Szatmárnémeti, Otthonom Szatmár megye helytörténeti sorozat 27. kötete/ című könyvét mutatják be. Dr. Sasi Nagy Béla kitűnő tollforgató, több verses- és novelláskötete, egy újságcikk-gyűjteménye látott napvilágot. Fiatalkorától a képzőművészet állt legközelebb hozzá. Sasi Nagy Béla nemcsak orvos, nemcsak költő és író, nemcsak képzőművész, hanem nemzetközi szinten elismert éremgyűjtő is. 2500 darabból álló, egészségüggyel kapcsolatos éremgyűjteménye egyedülálló a világon. /Csirák Csaba: Sasi Nagy Béla könyvének bemutatója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 15./ Cikkgyűjteménye: Szélmalomharc – válogatás a Bányavidéki Új Szóban 2000 és 2005 között megjelent írásokból /Nagybánya, 2005/2007. október 26.2006. október 23-a úgy 1átszik, hagyományteremtő ünnep lett, rossz értelemben a jelenlegi hatalom számára Budapesten. A brutális rendőri beavatkozásba torkollott tüntetés most olyan rendőri készültséget eredményezett, mintha az ünneplők polgárháborúra akarnák váltani az addigi szócsatákat. A köztársasági e1nök a műegyetemi beszédében hiányolta is a rendőri erőszak kivizsgálásának késlekedését (késleltetését?). Az azóta levitézlett főkapitány „bátor” rendőrei, akik hárman-négyen gumibotoztak egyetlen földre tepert embert, most ismét készülnek és a főváros teljes központja az „munkaterületük” lett. Az ország főméltóságai, kivéve az Országgyűlés és a kormány képviselőit, a Műegyetem nagytermében gyűltek össze megemlékezni, élükön Sólyom László elnökkel. Ő elrendeznivaló ügynek nevezte a rendőrök egyre késő elszámoltatását. Arról is szólt, hogy ez a forradalom a tisztesség melletti kiállást jelenti, ami kizár minden kapcsolatot a Kádár rendszerrel. A zászlófelvonás alatt már azt is kiabálták a kormányfőnek: diktátor! Most hallottam először – azon a megemlékezésen, ahol az elnök az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökei is helyet foglaltak, és ott ült a „külhoni” magyarságot képviselő erdélyi egyetemista is – azt, hogy Romániában ‘56-ért 20 halálos ítéletet hoztak és l4 ezer évnyi börtönbüntetést szabtak ki! Nem sokan ismerik ezeket a számokat az erdélyi olvasók közül, ahogyan a cikkíró sem. Az elnök most, 50 év után is kénytelen követelni azt, ami elmaradt: „kérjük, követeljük rehabilitálásukat!” Romániában melyik tollasodásával elfoglalt politikusunk követeli ezt? – kérdezte dr. Sasi Nagy Béla. /Dr. Sasi Nagy Béla: Ünnepeltünk? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 26./2012. szeptember 14.A Szövétnek 89. számaAmikor leteszem a Szövétnek legfrissebb, idei augusztusi számát (XVI. évfolyam, 4., illetve 189. szám), azon gondolkodom: valamibe már bele kellene kötni, különben még azt hiszik: lefizettek, hogy csupa jót írjak róla. De melyik írásba köthetnék bele? Talán az Ujj János vezércikkébe, amelyben azt írta: Helsinkiben 16-szor csendült fel nemzeti imánk, most a harmadával is elégedett lenne? Olimpia előtti „kishitűségére” szerencsére rácáfoltak a magyar sportolók. Vagy Réhon József mélymagyarról, hígmagyarról szóló írásába? Magam is néhány, számomra új dolgot tudtam meg belőle. Vagy ugyanezen szerző Borzasztó élmények Aradon c. írásáról, amellyel szinte mindenben egyetértek? Blazovich Lászlónak a 19. századi aradi magyar telepítésekről szóló tanulmánya, mint elvetélt történészt is, különösen érdekel ugyanúgy, mint Berecz Gábor és néhai Sztoi Demeter cikke Csanád vármegye címeréről, vagy a Piroska Istváné az egykori aradi választásokról. Fekete Réka az Aradi Kamaraszínház sikeres elmúlt évadáról készít beszámolót, Ujj János (hadd leplezzem le a -j -s-sel szignózott szerzőt) a Kisiratoson megtartott, Simonyi Imréről írt Sarusi-könyv bemutatójáról, amelyen ő tartotta az ismertetőt. Egy másik könyvismertető Böszörményi Zoltán: Füst c. legújabb, a szerzőt a távoli Brazilia egzotikus tájaira vezető novelláskötetéről szól. Móré-Sághy Annamária Kiss Törek Ildikó és Varga Vilmos színművészek aradi fellépése kapcsán ír „az egyszerű szeretet céltalanságáról” hangulatos cikket. Nagyon kellemes meglepetés Juhász Béla hét „félpercese” – a negyven évvel ezelőtti jó tollú diákriporter ígéretes indulásának folytatását látom benne. Két vers (Grosz László, Dr. Sasi Nagy Béla), két útleírás (Milka Péter és Sz. Benedek István), egy egykori Csikys diákról, a vegyészdoktor Munteán Norbertet faggató interjú (Nagy István), az egykori „Csykis dinasztiákról” szóló Réhon írás, egy rendhagyó násznagyi köszöntő (Csanádi János), Jankó András mediációról szóló írásának valószínűleg első része. Érdeklődve olvastam Oroszlány László visszaemlékezéseinek ugyancsak első részét, Piroska István kiegészítéseit az alig megjelent Humorból elégtelen c. kötethez, a visszaemlékezést (Hálik Edvárd) Bokor Ellára (valamikor hosszasan beszélgettem vele készülő krimijéről) és persze Matekovits Mihály írását az Aradon és környékén hosszasan szolgált Bíró Antal atyáról. Kimaradt még valami a felsorolásból a Szövetnék nagyon jó, olvasmányos augusztusi számából? Igen a keresztrejtvény, Lészay Béla ódája a sporthoz. Azt még nem volt időm megfejteni. Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-26
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
